• warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 345.
  • warning: Creating default object from empty value in /home/homokoma/public_html/sites/all/modules/availability_calendars/availability_calendars.module on line 353.

A homokkomáromi kegytemplom története Balla Lőrinc írása nyomán

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. Általában ismert, hogy Szent István királymegparancsolta, hogy minden tíz falu építsen magának templomot. Szinte biztosra vehetõ, hogy itt is felépítették azt, hisz a régi írások arról is szólnak, hogy egyházas hely volt. A téglából rakott templom a mai falutól keletre, a Nagymezõ-tetõn feküdt, a plébánoslakkal és a körülötte levõ temetõvel.
Szólni kell, mert a történelemhez hozzá tartozik és oly sok oldalról megerõsíttetik, hogy Homokkomáromban Szent Pál remetéi, a Pálos szerzetesrend is jelen volt, akik itt 1360 táján telepedtek le. Az itt 90 évig tartó török megszállás alatt a falu és vele együtt a templom és plébánia szinte teljesen elpusztult. Háromévi kemény csata után gróf Batthyány Adám vezetésével Kanizsa vára 1690. április 13-án felszabadult. A körülötte elterülõ nagy birtok - benne Homokkomárom - az új várkapitány; Schenkendorf József cs. k. ezredes használatába, ill. tulajdonába került. Õ a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fa kápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel.

E kápolna gondozását gróf Volkra-Ottó János veszprémi püspök a kanizsai kolostor ferences szerzeteseire bízta. A meghalt várkapitány özvegye minden újhold vasárnapra Kanizsáról kocsival Homokkomáromba szállíttatta az oltári és a misszionárius papot, hogy õ magyar nyelven hirdesse az evangéliumot.
Schenkendorf özvegyétõl 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Õ német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. Kérésére Acsádi Ádám veszprémi püspök intézkedett, hogy a kanizsai ferences kolostorból állandóan itt lakó pap érkezett, aki adminisztrálta a plébániát. Lakásául a völgyben levõ régi romos kolostort tették lakhatóvá.
Érdekes, ezért fontosnak tartom idézni a krónikás szerzetest: "...melyrõl a nép teljes nyugalommal szól: Az új fakápolna építésekor egy fában találtatott a Szûz Mária képe, ott azon a helyen, melyen jelenleg a nagy oltár nyugszik. Az itt talált képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött elõbbi helyére." Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fõ oltárra, és azóta is ott van.
A belsõ építészet legfontosabb feladata a fõ- és a két mellékoltár, valamint a szószék elkészítése volt. A ma is eredeti formájában álló és használatban levõ alkotások mutatják a tervszerûen felépített formai és tartalmi egységet. A teljesen fából faragott nagy mû stílusában egyöntetû, az igényes, szép mûvészi faragások nagyon értékessé teszik. A különös körülmények között megtalált, és itt elhelyezendõ Mária-kép adta a tartalmi lényeget, melyhez jól választották meg a formát.
A templom fõ építtetõje a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, ill. felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentõs szerepet vállalt. Õ 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.
"...hogy a hívek áhítatát növelje, Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit Rómából megszerezvén 1751-ben, elõbb ugyan Kanizsára hozatta, és onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án lehetõ nagy ünnepéllyel: 32 egyházi személy, számos tisztviselõk, nemesek és mintegy 16 ezer ember kíséretében, 30 zászló alatt, tarackok durrogása, áhítatos énekek közben Homokkomáromba hozatta..., a nagy oltárra helyezte, oda, hol máig a nép ezreitõl meglátogattatik, a Boldogságos Szûz Mária képe alatt."
A hitélet élénkülése 3-4 pap állandó szolgálatát tette szükségessé. Lakásuk, a szükségbõl használatba vett régi kolostor nem volt megfelelõ, melyet gróf Batthyány is konstatált. Ezért az új templom melletti kolostorra készíttetett terveket, ezer forintot, elegendõ anyagot és fát a téglaégetéshez ígért. A nagy építés kezdetét 1772 tavaszára lehet tenni, befejezését 1775-76-ra, használatba 1778-ban vették.
Batthyány gróf intézkedett, hogy szükség szerint három nyelven - magyar, német és horvát - hirdessék az evangéliumot, és végezzék a szertartásokat.
1778. szeptember 6-7-8-án a nagy tömeg gyóntatását hatvan pap végezte. Midõn az elmúlt zivatar élénk emléke következtében a vallásosság volt fõ minden kebelben; midõn a szív buzgalmát, s áhítatát égi áldás harmatozta, és a nép hiedelmét csudák követték..." Bot Jakab magyar adminisztrátor feljegyzéseibõl tudható, hogy 1751 és 1783 között több mint 50 csodás gyógyulás történt Homokkomáromban. Ezeket a történéseket sem akkor, sem azóta nem vizsgálta és igazolta orvos. A ma embere hogyan viszonyul ezekhez a kérdésekhez, az nagyon változó. De bárhogy gondolja is ezt valaki, azt mindenkinek látni kell, hogy õk akkor, és nemcsak a bajban, hittek valamiben, Istenben, a hit pedig csodákra képes!
A bucsuszentlászlói Szent Ferenc-rendi rezidencián az atyák száma annyira megfogyatkozott, hogy a hozzájuk tartozó Homokkomáromban az adminisztrációt nem tudták ellátni. Ezért fõtisztelendõ báró Hornig Károly bíbornok, veszprémi püspök és a kegyúr, fõméltóságú Batthyány-Stratmann Ödön herceg beleegyezésével a homokkomáromi plébániát önálló világi plébániává tette.
Elsõ plébánosa, mint világi pap, Ambrus Jenõ lett. Õ a plébániát 1911. július 1-jén foglalta el.
A templom külsõ és belsõ felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Stratmann László kegyúr költségén. A díszítést és 14 kép - köztük 10 valódi freskó - festését Kristóf Lajos tervei alapján Medvecki Jenõ készítette. Az aranyozás Liska Lajos, az asztalos javító munka Horváth József érdeme.
Segítik a kegyhely pasztorációját, többek között a 13.-i engesztelõ napok megszervezésében. A sok száz vagy ezer ember fogadását, hitbeli kiszolgálását a papság mellett õk is segítik.

HOMOKKOMÁROM napjainkban a Dunántúl egyik legjelentõsebb engesztelõ központja. A kegyhelyet dr. Szendy József veszprémi püspök 1988. április 13-án felajánlotta a Szûzanyának. E naptól kezdve a magyarok Nagyasszonyának engesztelõ temploma.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az itt nyerhetõ kegyelem kiteljesedett még azzal is, hogy a 2003. március 23-án boldoggá avatott Batthyány-Stratmann László ereklyecsontjának egy kis darabját 2003. június 13-án Tibola Imre nagyprépost elhozta Homokkomáromba, melyet elhelyeztek a kegytemplom oltárán. Jelenleg Közösségünk Batthyány Stratmann Lászlóról nevezett kápolnájában õrizzük.

Szertartás- és eseményrend:
Minden hónap 13-a a kegyhely engesztelõ napja.
Délutáni órákban gyülekezik a hívõk serege a rózsafüzér imádkozása közben. A szentmise elõtt (és közben) lehetõség van gyónásra. 17 órakor papi vezetéssel Keresztút-járás indul a templom körüli hegyoldalon. Ezt a 18.30-kor kezdõdõ szentmise követi. A szentmise után gyertyás körmenetben hódolnak az Oltáriszentség elõtt, és vállra emelve körülhordozzák a virágoktól körülölelt Rosa Misticát.
A hívek kéréseinek megfelelõen a kegytárgyak megáldására kerül sor. 21 órakor egy órás szentségimádással folytatódik az engesztelés a Közösség kápolnájában.
A zarándokoknak a régi hagyomány szerint lehetõségük van arra, hogy a régi kolostorépületben virrasztással, imádsággal töltsék reggelig az idõt, amikor továbbindulnak; illetve elõzetes bejelentkezés után szívesen fogadjuk azokat, akik vendégszobában szeretnének megszállni.

(Forrás: Balla Lõrinc: Homokkomárom.A homokkomáromi kegytemplom története)

 

Ferences búcsújáróhelyek hazánkban

A zarándokturizmus az idegenforgalom legősibb és ma reneszánszát élő ága. A kegyhelyek látogatottsága világszerte, így hazánkban is évről évre nő. A búcsújárás fő szezonja pünkösdtől szeptember közepéig tart. Erre az időszakra esnek a legnagyobb Mária-ünnepek. Hazánk zarándokhelyeinek jelentős része szoros szálakkal kötődik a ferences rendhez. Ez derül ki a most megjelent „Ferences búcsújáróhelyek hazánkban” című könyvből.
2009. július 17. 09:38

A szerző, Kovács Kalliszt szerint Magyarország jelenlegi területén ötvennégy jelentősebb zarándokhely van, melyek közül tizennégy ferences, és a határon túli területek kegyhelyei közül is hat Szent Ferenc fiaihoz kötődik. „Ha összevetjük a szerzetesrendek búcsújáróhelyeit – írja a szerző –, megállapíthatjuk, hogy a többieket messze megelőzve vezetnek a ferencesek.” A bencéseknek négy, a pálosoknak kettő, a domonkosoknak, cisztercieknek, premontreieknek és a bazilitáknak egy-egy kegyhelyük van. Mi a ferences részesedés e magas arányának az oka? A szerző szerint a Ferenc-rend nagy elterjedtsége, népszerűsége, a néppel való szoros kapcsolata és különösképpen a rend Mária-tisztelete.

A ferences kegyhelyek közül ma nem mindegyik van a rend kezelésben, de a ferences hagyományok ott is elevenek, és a búcsúk idején gyakran ferences atyák is besegítenek a szentmisék bemutatásában és a gyóntatásban. Ferencesek vezetik ma is a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyünket, a sümegi, a gyöngyösi és a szeged-alsóvárosi kegytemplomokat. Erdély két legnagyobb zarándokhelye – Csiksomlyó és Máriaradna – is ferences. További ferences hagyományú búcsújáróhelyek: Andocs, Csatka, Búcsúszentlászló, Segesd, Homokkomárom, Baja-Vodica, Máriagyűd, Máriabesnyő és Jászberény.

 

A kötet, amelyet a Sümegi Ferences Rendház jelentetett meg, bemutatja a kegyhelyeket, kiemelve azok ferences vonatkozásait. E búcsújáróhelyek általában Mária kegyhelyek. Sarlósboldogasszony ferences eredetű és jellegű, Szent Ferenc lelkületét idéző ünnep (július 2.). A Segítő Szűz (május 24) és a Fájdalmas Szűz (szeptember 15.) tisztelete is általános a rend körében. Szent Ferenc tisztelete Jézus és Mária szenvedése iránt közismert. Nem véletlen, hogy a Stabat Mater örök szépségű himnusz szerzője is ferences, Jacopone de Todi. Minden ferences templom búcsúnapja augusztus másodika, porcinkula ünnepe. Ez is máriás ünnep, a Szent Ferenc által romjaiból felépített, Assisiben lévő Porcinkula-káplna fölé emelt Angyalos Boldogasszony bazilika búcsúnapja.   

A szerző könyvében kitér arra is, hogy az egyház feladatai közé tarozik őrködni afelett, hogy a búcsújáróhelyek életébe ne keveredjenek téves, hitellenes, babonás elemek. Így például helytelen szóhasználatot és gyakorlatot tükröz a csodatevő kép, kegyszobor vagy víz emlegetése. Nem ezeknek a tárgyaknak vagy alkotásoknak van csodatevő ereje, hanem minden esetben a Boldogságos Szűznek és a szenteknek, akiket Isten a csodatevés adományával felruház. Példaként említi a máriapócsi kegyképet, ami – miután császári utasításra Bécsbe vittek – megszűnt könnyezni, viszont a helyette Pócson elhelyezett másolat többször is könnyezett. Vagyis „nem a kép művel csodát, hanem a Szent Szűz, akit a kép ábrázol” – szögezi le Kovács Kalliszt.

Ferences Sajtóközpont

http://www.gondola.hu/cikkek/66167

 

 

                                               A Homokkomáromi Szőlőhegy

 


Az önkormányzat a lakossággal és a helyi szervezetekkel (Hegyközség, Egyházközség, Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, Homokkomárom Községért Egyesület) együtt működve a falu jövőjét, idegenforgalmát a kegytemplomra, és a borvidéki rangot kapott szőlőhegyére alapozza. Kiváló adottságok vannak a lovas-, bakkancsos-, vallási turizmushoz. A „Kék túra” útvonal Homokkomáromon keresztül megy.
Az 1992-ben állított Szent Orbán szobor a szőlőhegy védőszentje.

A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybe függő szőlőterületével -240 ha- rendelkező Homokkomáromi Hegyközség 1998-ban alakult.
440 szőlőtermelő gazda képviseli a hegyközséget és számos tömés pince pihen a katlanszerűen körbezárt dűlők ölén. A Kelet-Nyugati fekvésű domboldalak, valamint az agyagot takaró homokos talaj kínál kiváló lehetőséget szőlőtermesztésre.


Jellemzően fehér szőlő díszlik: Olasz rizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Királyleányka, Ottonel muskotály, Szürkebarát, Irsai Olivér. Vörösborszőlők közül a Zweigelt méltó említésre.

Homokkomárom - Ifjúsági szállás

HOMOKKOMÁROM - Ifjúsági szállás

 

Tisztelt Hölgyem, Uram!

 

Szeretném levelemmel és a hozzá mellékelt kiadvánnyal Ön és kollégái

figyelmébe ajánlani Homokkomáromot és környékét, s a közelmúltban

felújított ifjúsági szálláshelyünket, annak udvarát, mely alkalmas nyári táborok,

zöldtáborok, kirándulások, egyedi rendezvények, rendhagyó iskolai

órák és előadások megrendezésére.